Azt hiszem, ezt mindenki átéli.
Amikor megérkezel a célhoz, még nincs a kezedben a láda, még keresni kell, de már érzed a győzelem illatát, már a célnál vagy.
A felismerés öröme, hogy "igen, ide kellett jönni", a megérkezés öröme.
Egy kis katarzis.
Maga a láda már a végjáték része, mint a vadásznak a trófea készítés: nem a log a győzelem, hanem az oda vezető út.
Az út élesen kanyarodott a főtér előtt. Nem emlékeztem már, milyen látvány vár a kanyar után, kicsit lebénultam, csak bámultam a képet: rendezett park, elegánsra nyírt gyep, szépen kimunkált kőfalak, és a tér közepén az időtlenül öreg kis templom... A érezni lehetett a szándékot, ami ezt a helyet ilyenné tette.
Ember nem nagyon volt a téren, így leparkoltam egy félreeső helyen, és elkezdtem "szájat tátani". Jó turistaként fotóztam mindent, ami a szemem elé került, mert hát érdekes volt, szép, valahogy érezni lehetett a hely gazdáinak gondoskodását.
Látjátok, feleim... |
Napóra |
És a használati utasítás hozzá |
Itt nem volt szétdobált szemét, kitaposott ösvény (talán csak a lépcső gyanánt az egyik fához támasztott tégla bontotta meg a harmóniát., de ezt csak a szőrszálhasogató természetem mondatja. Igazán megkapó látvány volt.
Sorra jártam az emlékeket. Az öreg fa törzse köré alkotott szöveget,
a tér sarkában felállított emlékmű-félét,
a "barátok házát",
Valaki jó kedve sziklakertet alkotott |
Eladó |
Fazekaskorong |
az épület mögött egy kis színpad |
a templom kapujának furcsa díszeit.
Éppen a napórát próbálgattam (nem akart "ketyegni", mert a Nap alig talált utat az egyre sűrűsödő felhők között),
13 óra :) |
amikor emberek érkeztek az épülethez. Egy fiatal pár, kíséretükben egy idősebb úr. Kinyitották a kaput, és elkezdték leszedni az ágakat, szarvasagancsot.... Hopp, ezt nem hagynám ki! Hamar szóba elegyedtünk. Kiderült, hogy a fiatalok tegnap esküdtek itt, a dísz a vadász-vőlegénynek szólt...
Egy napja házasok |
Az idős úr a helyi tiszteletes volt. Barátságos ember, bemutatkoztunk, és éltem a lehetőséggel, bekéredzkedtem a templomba, néhány fotó erejéig.
paleolit-kori cölöpház maradványai |
A márványlap felirata |
A tiszteletes úr pár mondatot mesélt a hely történetéről, a Halotti Beszéd keletkezéséről. a szomszédos épületben levő helytörténeti múzeumról - ami most éppen nem látogatható, átépítés miatt (ez az én szerencsém mostanában), szóval egy csomó információval lettem gazdagabb.
No, de a ládáról se feledkezzünk meg! Amint elvonult a három helybéli, megkerestem a dobozkát, ami a részletes leírás alapján rutindolog volt. Nekem... Másnak talán kissé magas a rejtekhely, igaz, emiatt nem illenék lépcsót építeni a fa törzséhez.
a láda |
Valahogy marasztalt a hely, tébláboltam még tovább... mit lehet még kihozni ebből a rejtésből? Mondjuk megkeresem az alternatív jelszót, már csak tanulás gyanánt is - emlékszem még a révfülöpi kalandra, amikor egy órán át vizslattunk egy villanyoszlopot az éjszakában - Azt írja a rejtő, menjek a buszmegállóba... üljek le... gondolkodjak...
Mentem.
Leültem.
Már éppen gondolkodni kezdtem volna, amikor hirtelen megtelt a váró emberekkel. A két asszonyság telepedett mellém. Mi van, ha éppen a megfejtésen pihennek? Egy fiatalember kissé távolabb rágyújtott, unottan pöfékelt, két nő valami érdektelen dologról csivitelt, és mind engem méregettek, a fura alakot, aki nyakát tekergetve üldögél köztük a padon... Hát felálltam és eloldalogtam.
Gondoltam, megvárom, míg elviszi a népet egy busz, vagy az ördög, de máshogy alakult. A dombok felől magas, sötét felhő emelkedett,
mennydörgések gurultak végig a falu háztetőin, hatalmas esőcseppek puffantak szét az úton. Feladtam hát, visszatértem az autóhoz, hazaindultam.
Az alternatív jelszó (és a rejtő) megőrizte titkát.
Az utolsó kép - erről nincs fotó -, a visszapillantó tükörben a szürke háttér előtt büszkén magasodó templomtorony, amint lassan eltakarja a zápor függönye.
Tisztelt Sanchoo
VálaszTörlésKöszönjük ezeket a remek, érdekes,vicces és lebilincselő írásokat, és képeket.Olvasás közben úgy érzem mintha régóta ismernénk egymást.Igaz csak annyi közös van bennünk,hogy nekem is "negyvenvalahány" találatom van:).Ráadásul én az ország másik felén élek(Szeged)
Türelmetlenül várom következő írásait!
herbi76
Őrülök, ha tetszenek.
VálaszTörlés(nemsokára Szegedre is megyek! :)))